Workshopok

Logikaalapú alprogram:

·         Förhéczné Bartha Melinda: Hogyan tanítsuk a taníthatatlant?

 Létezhet egymást kizáró ellentét mégis együtt? Lehetséges a lehetetlen? Derítsük ki! Már őseink is megmondták: "Ne csak nézz, láss!" Bizony, a logika világában pont erre van szükség! Fedezzük fel, amit nem is tudtunk eddig, hogy tudjuk! Utazzunk együtt a döbbenet körül!

 ·         Csordásné Anda Éva: Matanda – a korongos abakusz

 Amint megismered a MATANDA-t, magad is rájössz, hogy számodra és a gyermekek számára is élmény a matematika tanulása, tanítása. Célom, hogy elhitessem veled, hogy képes vagy rá, hogy a matematika tényleg játék, és csak attól függ tanításának eredményessége, hogy megtaláltad-e a gyermekhez vezető utat, a szükséges eszközt és módszert, amelyet élvez a gyermek is!

...mert nincs annál csodálatosabb érzés, mint látni, hogyan csillan fel a gyermek szeme, amikor megérti azt a problémát, amelynek megoldásába nem sok reménnyel vágott bele.

 ·         Róka Sándor: A gondolkodás élménye

 Segítsük a gyerekeket abban, hogy megértsék a világot. Ne szabályokat tanuljanak, hanem ismerjék meg, éljék át a gondolkodás örömét. Nagy élmény rájönni valamire. A workshopon bemutatok egy játékot, a Sherlockot. Ezt érdemes társaságban játszani, közösen megfejteni a feladványokat. Együtt gondolkozva egymást segítjük és serkentjük, az ötletek vándorolnak közöttünk, csiszoljuk azokat, és megszületik a megoldás. Tapasztaljuk meg, hogy jó dolog a csapatmunka, a közös ötletbörze. (A játék olyan, hogy bármelyik műveltségterülethez tudunk feladványokat készíteni.)

Digitális alapú alprogram:

·     Racsko Réka: Egy kultúraváltás határán:  digitális átalakulás a köznevelésben 

A workshop elméleti bevezetőjében a jelenleg zajló, 4. ipari forradalom okozta kultúraváltás hatásaival foglalkozunk, elsősorban az oktatás vonatkozásában. Az előadás során áttekintjük, hogy mit ad és mit vesz el a digitális kor, valamint e változások milyen következményekkel járnak az alapkészségek, a tanulási környezet változása és a digitális kompetenciafejlesztés területén. A programban kiemelt szerepet kap, hogy a digitális átállás hogyan érinti az oktatási rendszert, a pedagógusokat, a tanulókat és magát az iskolát és ebben milyen szerepe van a Komplex Alapprogram Digitális alprogramjának.

 ·      Csernai Zoltán: Kreatív közjavak a tanórákon 10 perc előadás, 30 perc gyakorlati foglalkozás

A foglalkozás során a résztvevők megismerik azokat az alternatívákat, amelyek segítéségével jogtiszta médiatartalmakhoz juthatnak az interneten keresztül. A rövid, elméleti bevezető után a csoportalakítást követően egy-egy téma feldolgozására kerül sor olyan webes adatbázisok felhasználásával, amelyek a kreatív közjavak licenszeket használják. A résztvevők elkészítenek ezek segítségével egy fotómontázst, majd az elkészült műveket egy virtuális üzenőfalon osztják meg egymással.

Életgyakorlat-alapú alprogram:

·      Fazakas Ida: Életút támogató pályaorientáció az Életgyakorlat-alapú alprogramban.

Európában ma az életút-támogató pályaorientáció fő feladatának az életpálya-építési készségek megtervezését, kialakítását és aktiválását tartják.   „…valójában az egyéni kompetenciák változatos halmazát jelenti, amelyek elsajátítását egyéni és csoportos formában elő lehet segíteni, s amelyek megszerzése képessé teszi az egyént arra, hogy összegyűjtsön, értelmezzen és szintetizáljon az önismereti, oktatási és munkaerő-piaci információkat. Valamint képessé teszi az egyént arra, hogy e szintézis alapján pályatervet készítsen, vizsgáljon felül vagy valósítson meg.” (Sultana, ELGPN, 2009) Mivel készségfejlesztésről van szó, amely az úgynevezett életpálya-építési készségeket (career management skills) aktivizálja, nem kerülhető meg ennek rendszeressége, az egyes élethelyzetekben, életkorokban történő megismétlése. A legújabb NAT kompetencia-területei között az életpálya-építés fogalom jelenik meg, de összességében a pályaorientációs tevékenység nem állandó, előre tervezett tevékenysége az iskolai munkának, alkalomszerű megoldásokat láthatunk.

A workshop az iskolai pályaorientáció módszertani lehetőségeit mutatja be, ízelítőt adunk az iskolai keretek között történő életpálya-építési készségek fejlesztési lehetőségeiről, módszertani megoldásairól. Igyekszünk továbbá bemutatni az összefüggést a pályaorientáció és, a projekt fő célja, az iskolai lemorzsolódás megelőzése között.

·       Czövek Andrea: A gyermeki jogok megjelenése az Életgyakorlat- alapú alprogramban.

A Gyermekjogi egyezmény 1991-es magyarországi kihirdetése után, az iskolákban is érvényre kellett juttatni annak tartalmát. Ehhez azonban nem igazán kaptak segítséget az iskolák, pedagógusok. Az Életgyakorlat alapú alprogram szemléletének egyik legfontosabb tényezője, hogy - az egyezménynek megfelelően - a gyermekre/diákokra, mint autonóm, önálló döntésekre képes, cselekvő félként tekintünk, a tanár-diák viszonyban a demokratikus együttműködést képviseljük. Ennek azonban a magyar iskolarendszerben nincsenek hagyományai, így ezt nem könnyű elfogadni, megvalósítani.

A work-shop a gyermeki jogok értelmezésén keresztül mutatja be az ehhez kapcsolódó gyermekképet, az alprogrami témák komplex megjelenésének lehetőségét az iskolában és ízelítőt ad a témák feldolgozásának lehetséges módszertani megoldásaiból. Igyekszünk továbbá bemutatni az összefüggést a gyermeki jogok érvényesülése és, a projekt fő célja, az iskolai lemorzsolódás megelőzése között.

 Művészetalapú alprogram:

 ·        Hanák Zsuzsanna - Taskó Tünde: A művészeti alprogram jelentősége a korai, végzettség nélküli iskolaelhagyás prevenciójában

A Komplex Alapprogram célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése. E program egyik alprogramja a Művészeti Alprogram, mely a művészettel nevelés eszközeivel a következő módon segítheti elő a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését:

-      személyiség és társas készségek fejlesztésével;

-      a tanulási motiváció és a tanulás iránti attitűd alakításával;

-      indirekt (érzékelést, észlelést, figyelmet, emlékezetet, gondolkodást) célzó tanulásfejlesztéssel;

-      direkt (módszertani) tanulásfejlesztéssel;

-      (inter)diszciplináris ismeretátadással;

-      pályaorientációs lehetőségekkel (nemcsak művészeti, hanem más pályák vonatkozásában is).

Ezen a gyakorlatorientált képzésen e célok megvalósítására alkalmas módszereket ismerhetnek meg és gyakorolhatnak a résztvevők, miközben elsajátítják a Művészeti Alprogram tanóra- és feladattervező eszközének használatát is. A bőséges gyakorlatok segítik a művészettel nevelés integrálását a tanórákon, szünetekben és a délutáni foglalkozásokon egyaránt.

·      Kusper Judit - Boldizsárné Kovács Gizella - Dudás Anna: A művészet gazdag eszközrendszere a készségek és képességek fejlesztésének szolgálatában. 

A Művészeti Alprogram a művészetek aspektusából gazdag eszközrendszert kínál. A művészet hatása és szerepe az iskolában vitathatatlan. A programunkban bemutatásra kerül:

-      a vizuális művészetek szerepe a Művészeti Alprogramban

-      a zeneművészet szerepe a Művészeti Alprogramban

-      az irodalom szerepe a Művészeti Alprogramban

-      a népművészet szerepe a Művészeti Alprogramban

-      a táncművészet szerepe a Művészeti Alprogramban

 Testmozgás alapú alprogram:

 ·         Livják Emília és Pári Sándor: A mozgásos játékok kreatív alkalmazása 1. (tornatermi környezetben) - gyakorlati foglalkozás 30 perc

 Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a pedagógusok munkáját azzal tudjuk további segítséggel ellátni, ha a képzésen ismertetett mozgásos játékokon túl továbbiakat mutatunk be. Célunk, hogy a gyakorlati foglalkozás során a résztvevők megismerhessenek olyan tornateremben alkalmazható mozgásos játékokat és azok variációit, amelyeket sikerrel iktathatnak majd be akár testnevelés órába, akár olyan testmozgásalapú alprogrami foglalkozás keretébe, amelyet tornateremben tartanak. Kérjük, hogy a résztvevők sportruházatban vagy kényelmes ruházatban és tornateremben használható váltócipőben vegyenek részt a foglalkozáson!

 ·          Livják Emília és Pári Sándor: A mozgásos játékok kreatív alkalmazása 2. (tantermi környezetben) - gyakorlati foglalkozás 30 perc

 Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a pedagógusok munkáját azzal tudjuk további segítséggel ellátni, ha a képzésen ismertetett mozgásos játékokon túl továbbiakat mutatunk be. Célunk, hogy a gyakorlati foglalkozás során a résztvevők megismerhessenek olyan tanteremben alkalmazható mozgásos játékokat és azok variációit, amelyeket sikerrel iktathatnak majd be akár bármely egyéb közismereti órába, akár olyan testmozgásalapú alprogrami foglalkozás keretébe, amelyet tanteremben tartanak. Kérjük, hogy a résztvevők sportruházatban vagy kényelmes ruházatban és tornateremben használható váltócipőben vegyenek részt a foglalkozáson!

  Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban:

 ·         K. Nagy Emese: Módszertani megújulás a DFHT szerint szervezett tanórákon

A szekció célja a figyelem ráirányítása a tantermen belüli módszerbeni megújulás szükségességére. Mivel az eltérő készségekkel, képességekkel, ismeretekkel rendelkező tanulók iskolai sikerességének alapfeltétele az oktatás differenciált szervezése, ezért a pedagógiai munka hatékonyságának növelése érdekében olyan iskolai környezetet és módszertani kultúrát szükséges kialakítani, amely illeszkedik és alkalmazkodik a tanítványok sajátosságaihoz. A DFHT koncepciója ehhez ad segítséget.

 ·         Tóth Ilona: A pedagógus megváltozott szerepe a DFHT szerint szervezett tanórákon

A szekció célja a figyelem ráirányítása arra, hogy a társadalom ma azt várja el a pedagógustól, hogy eredményesen kezelje a tudásban és szocializáltságan heterogén tanulói csoportokat, toleranciára ösztönözze a diákokat, erősítse a társadalmi kohéziót, segítse a tehetségek kibontakoztatását és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását. Otthonos legyen az új technológiák alkalmazásában, tartson lépést a gyorsan változó tudományterületekkel és ismerje a diákok értékelésének a hatékony módjait.