Előadók

Piedade Vaz Rebelo: Early leaving from Education and Training in Portugal: pathways of changing vulnerability into success

A summary of the Portuguese educational system and its recent reforms will be presented, focusing on the evolution of its structure, curriculum and pathways, as well as on indicators of success, dropout and early school leaving. As Portugal was one of the European Union target countries for reducing the early school rate, the evolution from 39.2%, in 2006, to 11.8% in 2018, justifies an analysis of the processes and practices implemented.

Piedade Vaz Rebelo, PhD, Portugália legrégebbi és legpatinásabb egyetemének, a Coimbrai Egyetem Pedagógiai és Neveléstudományi Karának oktatója. Fő kutatási területe a természettudományok tanításának módszertana, innovatív módszerek a matematika, és a természettudományok népszerűsítésének érdekében.

 

Dr. Gloviczki Zoltán: Korai jelzőrendszer

2017 januárjától érhető el az az online adatszolgáltatási rendszer, amely a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzésére az Oktatási Hivatal által működtetett komplex jelző- és prevenciós eszköz. Hazánk köznevelési rendszerének egészéből, kötelező adatszolgáltatásként gyűjtünk olyan indikátorokat, amelyek a nemzetközi szakirodalom és a hazai gyakorlati tapasztalatok szerint a korai iskolaelhagyás veszélyének legfontosabb előzetes mutatói. Az információk területi, iskolatípus-szerinti, problémák szerinti bontásban elemezhetők, az intézményeknek is lehetőségük nyílik ezekben a dimenziókban elhelyezni saját értékeiket, fejlődésüket. Az elmúlt két év adatszolgáltatásaiban ennek megfelelően látható súlypontok és trendek szűrhetők ki, amelyek komoly segítő visszajelzésként szolgálhatnak mind az egyes intézmények, mind a fenntartók, mind az oktatáspolitika számára. Részben ezen eredmények következtében a veszélyeztetett tanulók száma az elmúlt időszakban számottevően csökkenni kezdett. 

Dr. Gloviczki Zoltán az Oktatási Hivatal elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Társadalom- és Bölcsészettudományi Karának oktatója, egyetemi docens.

 

Jukka Sinnemäki: What moves our children? - cornerstones of learning 

How does knowledge change into action so that the learning process can begin? Learning motivation, concentration, social relationships and their impact on learning outcomes. At the heart of everything is to seek a state of well-being where the child can see his / her own abilities and cope with life's challenges and work with members of different communities. The child learns to lead his / her well-being and learning with the help of objective and subjective measurement, but the focus is on learning processes and the pedagogical model.

Jukka Sinnemäki tanár, a finnországi Jyväskylä Christian School tanára. 2018-ban a VARKEY Alapítvány “Global Teacher Prize” díjának finnországi nyertese, a világ legjobb tanára díj 50 végső jelöltje között szerepelt. Kutatásainak és tanítási módszereinek fókuszában a gyerekek jól-léte, a tanulástámogató módszerek alkalmazása, biztonságos, motiváló tanulási környezetek kialakítása áll.  

Dr. Pászthy Bea, PhD: Gyökerek és szárnyak. A gyermekek testi és lelki egészsége Magyarországon

 

 A gyermekek és az ifjúság növekvő számú testi és lelki betegségei, önpusztító magatartása (drog, alkohol, dohányzás, internetfüggőség, kockázatkereső magatartásformák), agresszív viselkedése, a gyermekek családon belüli és kortársak által elkövetett érzelmi/fizikai bántalmazása, kiszolgáltatottsága, védtelensége (pl. abuzív média tartalmakkal és szélsőséges eszmékkel szemben), valamint a gyermekek szegénysége egyre komolyabb kihívást jelent az gyermekegészségügy, az oktatásügy és az egész társadalom számára.

A mentális zavarok és pszichiátriai betegségek a gyermekpopuláció 20-25 %-t érintik (UNICEF, 2015), ennél azonban sokkal nagyobb azoknak a gyermekeknek a száma, akik pszichológiai  problémára vagy mentális betegségre hajlamosító/veszélyeztető környezetben élnek (szegénység, munkanélküli szülők, szenvedélybeteg szülők, társadalmi izoláció, nem adaptív megküzdési stratégiák a családban stb.)

A mentális zavarok és pszichológiai problémák közül leginkább a gyermekkori szorongás, depresszió, viselkedészavarok, figyelemhiányos hyperaktivitászavar (ADHD), a táplálkozási magatartás zavarai (anorexia, túlsúlyosság), pszichoszomatikus zavarok, agresszió, számítógépfüggőség, drog-és alkoholhasználat, iskolai teljesítményzavarok veszélyeztetik kiskorúakat.

Az utóbbi évtizedben egyre inkább teret nyer az egészség- és  betegségértelmezés biopszichoszociális szemlélete. A testi és lelki betegségek kialakulását, lefolyását, a kórjóslatot és a teendőket szinte minden esetben az örökletes, az alkati, az életkori, a testi, a környezeti, a lélektani, a magatartásbeli és a személyiségfejlődési tényezők együttese és komplex kölcsönhatása határozza meg.

A súlyos mentális zavarok - beleértve a szenvedélybetegségeket is - az átlagoshoz képest 8-15 évvel csökkentik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon és baleseteken túl a kardiovaszkuláris és májbetegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A depresszió és a szorongás fokozzák az öngyilkosság, a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás és stressz-táplálkozás gyakoriságát is.

A pszichiátriai betegségek 70-80 %-a gyermek- és serdülőkorban kezdődik, illetve onnan eredeztethető.  Kiemelten fontos tehát, hogy a mentális betegségek és az arra hajlamosító egyéni és családi tényezők már gyermekkorban  felismerésre kerüljenek és családi, illetve iskolai prevenciós programokkal, illetve a már kialakult betegség esetén hatékony gyermekpszichiátriai intervenciókkal, hosszútávú gondozással, a későbbi felnőttkori kórállapotok kialakulása megelőzhető vagy súlyossága csökkenthető legyen.

Az előadásban szó lesz a magyar gyermekek egészségmutatóiról, boldogságindexéről, a családok lelki egészségéről, a gyermekek pszichés problémáinak mihamarabbi felismeréséről, hisz a pedagógusok, gyermekkel foglalkozó szakemberek  egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a gyermekek és serdülőkorúak pszichés, pszichoszociális problémáinak felismeréséhez és megoldásához nem rendelkeznek megfelelő ismerettel, eszköztárral.

Egy nemzet fejlettségét, közösségi mentalitását, összefogásra való képességét, jelenét és legfőképp jövőjét az határozza meg, hogyan bánik a legelesettebbekkel, a legkiszolgáltatottabbakkal, közülük is leginkább a gyermekekkel.   

A társadalom befektetése a gyermekek EGÉSZségébe, a legbiztosabb befektetés a jövőbe. A gyermekek EGÉSZsége tehát a legfontosabb  nemzetstratégiai kérdés.  

Dr. Pászthy Bea PhD vezető egyetemi docens,  a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikáján. Az Eszterházy Károly Egyetem óraadója. Csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakorvos. Kognitív viselkedésterapeuta, családpszichoterapeuta, EMDR, CRT, Hypno-CBT terapeuta. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermekpszichiátriai és Addiktológiai  Tagozatának elnöke, a Semmelweis Egyetem Gyermekpszichiátria Grémiumának elnöke. Három rendszeresen megrendezésre kerülő konferencia alapítója és szervezője: Gyakorlati Gyermekpszichiátria  Gyermekorvosoknak (2005-től), Magyar Evészavar Kongresszus (2006-tól) és Háziorvosok Pszichiátriai és Pszichoszomatikus Akadémiája-HOPPA (2015-től).  

 

Dr. Fenyvesi Kristóf: Közösségi kreativitás, motiváció és innováció: jó gyakorlatok az ÉlményMűhely Nemzetközi STEAM Hálózatából és a Finn Oktatáskutató Intézet Innovatív Tanulási Környezetek Kutatócsoportjának programjaiból

Az előadásban az ÉlményMűhely Nemzetközi STEAM Hálózatának (www.elmenymuhely.hu) azokat a folyamatban lévő projektjeit mutatjuk be, amelyekben a művészet- és tudományközi tanulás iskolai gyakorlatai a közösségi kreativitás, a motiváció és az innováció katalizátoraivá válnak mind a diákok, mind pedig a tanárok körében. Hogy függ össze az együtt-tanulás az együtt-tanítással? Mi a tantárgyköziség és jelenségközpontúság szerepe az innovációban? Milyen hétköznapi lehetőségeink adódnak a közösségi kreativitás és motiváció növelésére az iskolában és az iskolán kívül? Az ÉlményMűhely finnországi, koreai, izraeli, dél-afrikai, amerikai és magyarországi programjai során szerzett tapasztalataink megosztása egyben felhívás az együttműködésre is. Az előadás keretében több szabadon hozzáférhető anyagunkat is megosztjuk az érdeklődőkkel. Az ÉlményMűhely projektjeivel szoros összefüggésben felhívjuk a figyelmet a Finn Oktatáskutató Intézet „Innovatív Tanulási Környezetek” (https://www.jyu.fi/it/en/research/research-areas/cognitive-science-and-educational-technology/ile) kutatócsoportjának, illetve a Jyväskyläi Egyetem Tanárképző Tanszékének azokra a programjaira is, amelyekben az oktatás-módszertani fejlesztés a különféle eszközök, technológiák alkalmazásán keresztül a pozitív iskolai attitűdöket hivatott erősíteni. 

Dr. Fenyvesi Kristóf (Finn Oktatáskutató Intézet, Jyväskyläi Egyetem,) a Finn Oktatáskutatási Intézet Innovatív Tanulási Környezetek csoportjának kutatójaként újszerű technológiák és pedagógiai megközelítések iskolai és iskolánkívüli alkalmazhatóságát vizsgálja, több nemzetközi, európai uniós és finnországi oktatásfejlesztési projekt pedagógiai vezetője. A világ legnagyobb matematikai-művészeti közössége, a Bridges Organization (USA, www.bridgesmathart.org) alelnökeként és az ÉlményMűhely Nemzetközi STEAM Hálózat (www.elmenymuhely.hu) alapítójaként és az Európai Matematikai Társaság Tudománynépszerűsítő Bizottságának tagjaként a matematika és a művészet összefüggései, azok pedagógiai alkalmazhatósága foglalkoztatja. Több mint száz tudományos közlemény szerzője, csaknem húsz kötet szerkesztője, publikációi nemzetközi fórumokon jelennek meg, tanároknak szóló kézikönyvei, matematikai-művészeti gyűjteményei több nyelven, szabadon is hozzáférhetők. 

 

Dr. Révész László: A Komplex Alapprogram mint innováció az iskolákban – útban az Élménysuli felé

A Komplex Alapprogram célkitűzése a módszertani - pedagógiai kultúra fejlesztése az iskolákban, melyek támogatják a végzettség nélküli iskolaelhagyás prevenciós célú beavatkozásait. A bevezetési szakaszban (2018/2019-es tanév) 68 iskola kezdte meg a tanévet a program által nyújtott lehetőségekkel. A fejlesztés része az itt felmért tapasztalatok alapján a program továbbfejlesztése. Cél a csatlakozó iskolákat iskolahálózatba szervezni, melynek központi feladata a tudásmegosztás megvalósítása. Az előadásban bemutatásra kerülnek a program eddigi eredményei mellett a tapasztalatok, valamint az „Élménysulivá" válás folyamata is.

Dr. Révész László egyetemi docens, az Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézetének Elméleti képzésért felelős igazgatóhelyettese, a Komplex Alapprogram szakmai vezetője, koncepciójának egyik kidolgozója. Kutatási területei a  környezeti nevelés és a rekreáció kérdései, a testnevelés tanításának módszertani és pedagógiai kérdései, a kompetenciamérés lehetősége a testnevelésben és a sportban, sporttehetség kutatás.

 

L. Ritók Nóra- Esélykiegyenlítő oktatás

A leszakadó társadalmi csoportokba tartozó gyerekek oktatása ma az ország legnagyobb pedagógiai kihívásai közé tartozik. A generációs szegénységben élő, zömében roma gyerekek életútja a rendszerváltás óta ugyanazokat a problémákat hordozza, a szegénység újratermelődését eredményezve. Változnia kell a szemléletünknek ahhoz, hogy a megoldás felé elmozdulhassunk. 

A legfontosabb talán, hogy megértsük, a problémát teljes társadalmi beágyazottságában kell értelmezni, és úgy kell keresni a megoldásokat is. Ebből világosan látszik, hogy önmagában az iskolában nem fogunk tudni változást hozó hatást adni, ha nem törődünk azokkal a tényezőkkel, amelyek ma ebben a társadalmi csoportban leamortizálják a fejlesztő folyamatokat. Ott, ahol a szülők generációja sem kapott elég muníciót sem az oktatástól, sem a családjától ahhoz, hogy megfelelő hátteret adjon a gyermeke fejlődéséhez, ott csak egy komplex, mindenre kiterjedő stratégiával lehetünk hatékonyak.
Ez pedig egy más szemléletű munkakultúrát feltételez a családokkal foglalkozó ágazatok között.
Ebben a rendszerben az iskolának kiemelt szerepet kell vállalnia. Másképp, máshogyan, mint eddig.
 

L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője. Az alapítvány komplex esélyteremtő munkájában, a terepen dolgozva próbál munkatársaival kiutat keresni a generációs szegénységből.
Az élet minden területét átfogó, gyakorlati munkában szerzett tapasztalataival hazai és nemzetközi hálózatoknak meghatározó tagja. Ashoka-felow, a 2018-as Príma Primissima közönségdíjasa.

 

Dr. Falus Iván: Szemléletváltás a pedagógusképzésben

Az eredményes tanárrá válás feltételei az egységes tanárképzés rendszerében. Feladatmegosztás az alapképzés, a bevezető képzés és a folyamatos szakmai fejlődés szakaszai között. A gyakorlati készségek, problémamegoldás, sémák, nézetek, kompetenciák formálásának támogatása.

Prof. Dr. Falus Iván, egyetemi tanár, a neveléstudományok MTA doktora, Az Eszterházy Károly Egyetem professor emeritusa. Kutatásai főként a pedagógustevékenység elemzésére, a pedagógusképzésre, az oktatás módszereire és stratégiáira irányultak. 15 önállóan, illetve társszerzővel publikált könyv, 14 szerkesztett tanulmánykötete, 80 kötetben, illetve folyóiratban megjelent tanulmánya mellett 1997-ben megjelent a Báthory Zoltánnal együtt szerkesztett munkájuk, a 3 kötetes Pedagógiai Lexikon. A "pedagógusképzés" című folyóiratnak 15 éven át főszerkesztője, a Tanárképzők Szövetségének 12 éven keresztül elnöke volt. A didaktika, a neveléstudományok és a pedagógusképzés elismert szaktekintélye, akit 2018-ban “Magyar oktatás és köznevelés” kategóriában Prima Primissima díjjal tüntettek ki.